Szigetelő panelek

A szigetelő panelek olyan kompozit anyagok, amelyek két külső rétegből és egy belső magrétegből állnak, és elsősorban az építőiparban használják őket a hőszigetelési, vízszigetelési, hangszigetelési és egyéb épületfizikai tulajdonságok javítására.

A legáltalánosabb felosztás szerint a szigetelőpanelek a belső mag anyaga alapján három típusba sorolhatók: PUR panelek, PIR panelek és ásványgyapot (kőzetgyapot) panelek.

A szendvicspanelek egyik legnagyobb előnye a sokoldalúságuk. Többféle paneltípus létezik, mindegyik különböző vastagságú szigetelőmaggal, valamint eltérő vastagságú külső és belső acéllemezzel készülhet, ami rendkívül változatos felhasználást tesz lehetővé. Emellett széles színválaszték is rendelkezésre áll. További előnyeik közé tartoznak a kiváló hőszigetelő, vízszigetelő, tűzálló és akusztikai tulajdonságok. Előny még az univerzális felhasználhatóságuk és az egyszerű szerelésük is.

Mint minden építőanyagnak, a szigetelő paneleknek is vannak hátrányai. Az egyik ilyen a várható élettartam – bár több évtizedes használatra tervezettek, nem érik el a hagyományos anyagok, például a kő, tégla vagy beton időtállóságát. Másik hátrányuk a légzárás: bár ez energetikai szempontból előnyös, hátrányt jelent, hogy a PIR panelekből készült épületeknél már előre gondoskodni kell a szellőzés és hűtés technikai megoldásáról, mivel a panelek nem engedik át a levegőt.

A szendvicspanelek általában a 21. század népszerű építőanyagai, és széles körű alkalmazásuk csak néhány éve vagy évtizede indult el, ezért pontos élettartamuk nehezen meghatározható. Becsült élettartamuk általában 50 és 80 év között mozog.

A legtöbb gyártó képes a szendvicspaneleket egyedi méretben szállítani, vagyis a vastagság és hossz a vevő igényeihez igazítható. Az egyetlen korlátot a szállítási lehetőségek jelentik, ezért általában legfeljebb 13,5 méter hosszúságig gyártják őket. A legtöbb gyártó vagy forgalmazó raktárkészletét a tárolási kapacitás korlátozza, így a leggyakrabban előforduló hosszúságok a 6 m és 7,5 m. A panelek szélessége gyártóként eltérő lehet, de a piacon leggyakrabban 1 m vagy 1,15 m szélességű típusok kaphatók.

A panelek ára számos tényezőtől függ, például a szigetelőmag típusától és vastagságától, az acéllemez vastagságától, valamint a szín és felületkezelés típusától. Általánosságban elmondható, hogy a szigetelő panelek ára nagyjából 18–20 €/m² között mozog.

Természetesen igen, a szendvicspanelek két fő típusra oszthatók: homlokzati és tetőpanelekre, ahol a tetőpanelek kifejezetten tetőszerkezetekhez készülnek. Ezek abban különböznek a homlokzati panelektől, hogy a felső lemez trapézprofilos tetőlemez, legalább 20 mm hullámmagassággal. Itt is igaz, hogy minél nagyobb a trapézprofil magassága, annál sokoldalúbb a panel felhasználása.

A panel vastagsága az épület rendeltetésétől függ – attól, hogy mire fogják használni, és milyen szintű hőszigetelésre van szükség. Raktárakhoz vagy garázsokhoz, ahol nincs szükség fűtésre, kisebb vastagságú panelek is elegendők. Viszont kereskedelmi vagy lakóépületek esetén, ahol rendszeres fűtés szükséges és állandó belső hőmérsékletet kell biztosítani, vastagabb szendvicspanelekre van szükség.

Általánosságban a szendvicspanelek szerelése egyszerű és gyors, mivel a panelek egymás mellé kerülnek, és az előkészített tartószerkezethez rögzítik őket. A szerelésnél kiemelten fontos a szigetelő- és rögzítőelemek szakszerű alkalmazása, valamint a gyártó szerelési útmutatójának pontos betartása.

A szakszerűtlen szerelés súlyos következményekkel járhat az épület megjelenésére és működésére nézve. A leggyakoribb hiba a fogadószerkezet egyenetlensége, amelyhez a szendvicspaneleket rögzítik. Bármilyen felületi egyenetlenség megakadályozza a panelek pontos illeszkedését, rések keletkezhetnek a panelcsatlakozásoknál, vagy hullámosodás alakulhat ki, ami nemcsak esztétikai problémát okoz, hanem rontja a hőszigetelő teljesítményt is.